Ez a második „MUMUS”(a Laktóz-téma után) mellyel rengeteg ember küzd manapság. Nézzük meg mi áll ennek valójában a hátterében:
XV Lajos „butasága”, hogy a parókájuk mellett, a kenyér is fehér legyen (mindamellett, hogy tisztálkodásra nem sok figyelmet fordítottak) elég nagy divatot teremtett, ami sajnos a mai napig kíséri a vásárlók többségét.
Nem emlékszem, hogy bárki is ilyen gondokkal küzdött volna gyerekkoromban. Nagyszüleim még külön zab v búzakorpát is fogyasztottak aludttejjel, vagy kefirrel, a napi kenyér és egyéb pékáru, tésztafélék fogyasztása mellett. (akkor ezt nem is értettem…) Sokszor kétszersültet csináltak a kenyérből, így lecsökkentve a ragadós-nedves állagát egy cseppet, ami talán hozzájárult, hogy kevésbé maradt ragacsos a gyomorba kerüléskor a lenyelt falat. Nem utolsósorban a legtöbb alkalommal kovászt használtak a pékáru készítéséhez, ami a 3-4 napos (gyúrás-kelesztés) folyamat alatt, lebontotta a savasságot okozó vegyületek nagy részét, könnyebben emészthetővé téve a házi kenyeret.
Ha pedig probléma adódott, akkor mindenki a korábban említett-sokáig orvosilag félrekezelt- gyomorfekéllyel lett diagnosztizálva. Savasodás, égés érzet a nyelőcsőnél, gyomorban, gyomorgörcsök, folyamatos gyulladás a gyomorban, belekben…
A nagyszüleink korában sokkal kevesebb permet (manapság átlagosan 9 alkalom) érte például a kalászokat (zab, rozs, búza…stb) a malomba kerülésig, a műtrágyák sem voltak annyira erősek, illetve a termőtalajok nagyobb része, még sokkal jobb állapotban (termőképesség) volt.
A lisztek többsége még nem agyonfinomított verzió volt, és a sikért sem használták a nagyipari kenyér, pékáru, tésztagyártásban olyan széleskörben.
A GLUTÉN: latinul ragacsot jelent, így könnyen észlelhető, hogy ez a „ragacs” valamilyen formában, szinte, minden gabonában megtalálható. (a fehér rizsben nincs, de viszont magas keményítő tartalma miatt a fehér rizs GL indexe magasabb, mint a porcukoré….szóval inkább Basmati, vagy Barna rizst ajánlanám)
Ha ez ragacs, akkor ésszerűen felragad a gyomorfalra, a bélfalra, és onnan nehezen –vagy sehogyan sem –akar lejönni. (képzeljük el a gyerekkorunk fehérkenyér galacsinját, amit nyállal keverve-gyúrva a pecabotunk horgára húztunk. A vízben –ha nem volt kapásunk-órákon át ott maradt –sértetlenül- összeragadva…Ugyanez történik a mai: sikér hozzáadásával, finomított lisztből készült Élelmiszeripari termékek fogyasztása után. Rátapad a gyomorfalra, gyomorgörcsöt okozva, hiszen a gyomor próbálja minden irányban mozogva ledörzsölni a gyomorfalról. Illetve utána a bélbolyhokra tapadva, nemcsak a tápanyag felszívódást gátolja, hanem gyulladást is okoz. Erre jön a szervezet „mentő ötlete”: savat termelve, lemaratja, mind a gyomor, mind a bélbolyhokról, ami nem kevés egészségügyi problémát hagy hátra maga után, főleg, hogy ismételve ugyanazt esszük naponta.
Ha 100% teljes kiőrlésű, alakor, király búza , tönkölyból készült tésztát, pékárut fogyasztunk, ezt elkerülhetjük. Nyílván a kialakult érzékenységet ezeknek teljes elkerülésével, és a gyulladás csillapításával, emésztő rendszer lugosításával érhetjük el. Ehhez a bio kurkumapor, bio ashwaghanda por, és bio ganodherma/reishi gombapor egybekevert fogyasztását javaslom vízzel lenyelve reggel –este éhgyomorraés napi 3 evőkanál folyékony VCO-szűz, bio kókuszolajjal, a 6000 éves ayurvéda ajánlása alapján. Mindemellett a teljes „GLUTENMENTES” megvonást, hogy további irritáció ne történjen, és 1 -2 hónap után érezhessük a változást, gyógyulást.
LEGELSŐ lépés azonban: 2 napos bio barna rizs diéta legyen. 2 napig tetszőleges mennyiségben, DE CSAK főtt barna rizs fogyasztható. A barna rizs héja, letisztítja a bél és gyomorfalat, elősegítve a fenti porok felszívódását, és jótékony hatását.
Itt megjött a válasz a nagyszülők korpa evésére… A korpa ugyanezt a „smirgli-tisztító/dörzsölő” munkát végzi el.
A fentiekből jól látszik, hogy a „Gluténérzékenység”:
a lisztek romló (túlfinomított, GMO, Hibrid) minőségéből, a héj nélküli gabonából készült lisztek használatából, a sikér hozzáadásából, a termelékenység/ár érzékeny Élelmiszeripari termékek fogyasztásából, és a kovász használatának-hagyományos kenyér készítésének 3-4 napos kelesztés/átgyúrás mellőzésének összességéből ered.
Nem beszélve, egyik legádázzabb hatásáról: a narancsbőrről, ami a nők egyek “rémálma”. Hiszen a permetszerek, a hibrid/gmo alapú magvak méreganyagait a test-a felszívódásukat megelőzvén- zsírgolyókba csomagolva különíti el a bőr alá, a hátsó-belső comb, a fenék, felkar tájékaira.
AYURVÉDIKUS TÁPLÁLKOZÁS ÉS ÉLETMÓDTANACSADÁS:
