Mexikó 2022 Január-március
Éppen csak megérkeztünk Mexikó citybe, amikor rájöttem, hogy talán túl sokat vállaltunk…Most 4 nap kirándulás/városnézés San Miguel de Allende, majd onnan vissza Mexikó city, átrepülni Cancunba, reptérről a szállásunkra Tulumba…
Ez a 4 napos kezdő kirándulásunk meg is mutatta a foga fehérjét….erről talán egyszer majd személyesen beszélek…(voltak benne szép pillanatok is…)
Utána sikeresen megérkeztünk Tulumba, ahol 4 nap felkészülés ( kocsi olajcsere, vásárlás az útra…) kellett a 6 Államon (Quintana Roo, Chiapas, Campeche, Tabasco, Veracruz, Oaxaca) átvezető autózásunkra…
Gondoltuk ez lesz a mi jópofa „road trip”ünk…, megismerjük a Mexikói embereket, a természetet, átvezetve a Karib partról a Csendes óceáni oldalra 1550 km-ert. Tulajdonképpen így is történt: megismertük a mexikói VALÓSÁGOT.
3 nap autózás, napi kb 500 km-6-8 óra vezetés. Kb 12000 fekvőrendőr és 40 Nemzeti gárda, Katonai-tengerészgyalogosi fegyveres checkpoint , illetve az államhatárok ellenőrzései, röntgen átvilágításai…De a legfőbb stresszfaktor a KISZÁMÍTHATATLANSÁG volt. Sosem lehetett tudni, hogy a kanyar után , ahol 70 km/h haladunk egy –szokásos-60 cm magas fekvőrendőr-vagy a helyiek által kigörgetett sziklák fogják az utunkat állni, ahol ők „barátságosan” pénzt kérnek az áthaladásért…Ez a 72 órás készültségi állapot annyira legyengített minket (végül semmilyen atrocitás nem ért az úton), hogy az óceán partra érve 4 napig lebetegedtünk, és csak feküdtünk bámulva a szállásunk elött megbúvó öblöt, és a benne fel-felugró mantrákat, és bálnákat….
Oaxaca egy csodahely, bár Robinsonos. A napelem, adja az áramot, csak langyos vízben lehet zuhanyozni, ivóvizet tartálykocsikkal hoznak a szállásokra…de ebben is csak mosakodni mertünk.
A természet és a fauna, állatvilág csodája-melyet itt tapasztal az ember-mindenért kárpótol, sőt helyére teszi bennünk a városi, fogyasztói szemléletet. Teknősökkel úsztunk, teknősök jöttek a parti homokba tojásaikat elásni, kisteknősök keltek ki a tojásaikból és az éjszaka leple és a csillagok fényében a tengerbe tornászták magukat. Delfinek csapata úszik körbe, ha kievezel, jószerivel jámbor bálnák úsznak a felszínre melletted, hogy ismét a mélybe bukjanak egy levegővétel után…(kivéve, amikor nem ez történik…de ez szintén egy másik történet…)
Mindenütt homokutak, csak a partot kíséri egy „aszfaltozott” út. Szárazság és meleg. Éjjel nappal. Esőt az közvetlen partszakasz csak áprilistól szeptemberig lát. A többi hónapban a csapadék a parttól 20 km el beljebb levő 2000-2500 m magas hegyeken csapódik le, ahol 700 méteres magasságban kakaóbab, majd 1400 méteres magasságban kávéültetvények terülnek el. A PLUMA típusú kávécserje őshonos ott, melynek kakaós, gyümölcsös rendkívüli aromája van.
Friss halat, rákot , polipot…stb és természetesen kókuszdiót, gyümölcsöket nagyon olcsón lehet itt enni, vásárolni fantasztikus minőségben.
Azonban a luxust kedvelőknek nem ezt a helyet ajánlom: uis itt nincs 2 emeletesnél magasabb szálloda (Oaxaca törvények miatt) , így nincsenek-vagy minimálisan vannak –jelen a MULTI amerikai hotelláncok, így nincsenek MULTI autó kölcsönzők, kevés a benzinkút, nincsenek utazási irodák….stb
Minden a helyiekkel van kapcsolatban: a halásszal kell megbeszélni a bálna, teknős, delfin csónaktúrát, amit a hajnali halászat után tud bonyolítani, a helyi családok üzemeltetik az autó/motor kölcsönzőket, a közérteket, boltokat, éttermeket.
Sok az idetelepült külföldi (amerikai, kanadai, francia…) de szép számmal vannak mexikóiak, akik ide tették át székhelyüket egy másik, forgalmasabb államból, városból.
1 hónap után-már tudtuk mit várhatunk a visszaúttól-visszavezettünk Akumál-ba, ahol jelenleg is lakunk.
Itt kezdődött el a Február végétől meghirdetett Jóga, Életmód, Ayurvéda tábor, ami elég rendhagyó módon alakult..tekintve a résztvevők számát, jelenlétét, és tanulási, fejlődési céljait.
DE: miután éppen ebben még benne vagyunk, ez majd egy másik írás lesz. a közeljövőben.
