Nap mint nap számos olyan élelmiszer kerül az asztalodra, mely adalékanyagokat tartalmaz. Ezek közül némelyek veszélyesek, míg mások ártalmatlanok. Nem megoldás, ha legyintesz rájuk, de az sem, ha idővel nem vagy hajlandó olyan élelmiszert fogyasztani, aminek címkéjén E-számot látsz. Vannak olyan E csoportok, amiket viszont mindenképpen érdemes kiszúrnod, kihagynod a táplálkozásodból. Legtöbbször ezeket az „ÖSSZETEVÖK” között -leírva- is megtalálod anélkül, hogy bajlodnál az E beazonosításával. Néhány ilyen: TÉRFOGATNÖVELŐ, ZSELÉSÍTŐ, ÁLLAGJAVÍTÓ, MESTERSÉGES SZINEZÉKEK, ÍZFOKOZÓ, STABILIZÁTOROK, MÓDOSÍTOTT ANYAGOK…
Mi szükség az E-számokra?
Ha nem lennének adalékanyagok, mindig csak aznapra vásárolhatnál, kevés lenne a feldolgozott étel, egyes gyümölcsöket és zöldségeket csak a szezonban ehetnél. Valóban vannak veszélyes ételadalékok, ezekről azonban többnyire tudunk is. A bajt az okozza, hogy ennek ellenére is találkozhatsz velük, noha a legtöbb esetben határérték alatt. Tehát ez utóbbiakra érdemes odafigyelned, és, ha módodban áll, MINDENKÉPP tartózkodj tőlük.
A másik probléma, hogy az E számok HATÁRÉRTÉK SZÁMÍTÁSA, TÉTELENKÉNT értendő. NEM TESZTELTÉK, NEM IS TÉRNEK KI, HOGY MILYEN MÉRTÉKBEN KÁROSAK AZ EMBERI SZERVEZETRE, HA ÖSSZEADÓDNAK EGY TERMÉKEN BELÜL!!!!EZEN ÉRDEMES ELGONDOLKODNOD…
TUDOD, HOGY VAN MÁS MEGOLDÁS.
Miért éppen E?
A feldolgozott élelmiszerek csomagolásán az adalékokat E betűvel és egy kóddal jelölik. Ezt a jelzésrendszert a hajdani Európai Közösség még az 1960-as években dolgozta ki a kémiai elnevezések megértéséből származó nehézségek elkerülése érdekében. A fogyasztó megfelelő tájékoztatása ugyanis megkívánja, hogy a felhasznált anyagok – közöttük az adalékanyagok is – fel legyenek tüntetve az élelmiszer csomagolásán. Az Európai Közösség kezdetben négy élelmiszeradalék-csoportot állapított meg. A későbbiekben a lista egyre bővült, például az ízfokozók – E620-640 és E950-960 – családjával, melyek elnyomják az ízbeli „hibákat.”
